Franciaországban XVI. Lajos uralkodása idején (1771-1793) a görög vázaképfestészet és a római, etruszk művészet az inspiráló forrás, amelyhez visszanyúlnak a bútort tervező művészek is. A párizsi asztalosok céhében a királyi udvarnak is dolgozó J. H. Riesener mellett olyan ismert mesterek dolgoznak ekkor, mint a budapesti gyűjteményben is műalkotással képviselt L. Boudin, P. Migeon II., D. Toupillier, vagy J. L. F. Legry. Ez utóbbi mester szekreterét szeretnénk most bemutatni.

A szekreter a 18. század második felének jellegzetes írószekrény-típusa Franciaországban. Már XV. Lajos uralkodása alatt kialakul, de XVI. Lajos korában terjedt el igazán. Elnevezése a francia titkár (secrétaire) szóból ered, írásra, iratok rendszerezésére szolgáló tárolóbútor. Kétajtós szekrényen nyugszik a lehajtható írólappal ellátott középső rész, amely az írószerek és iratok rendezésére alkalmas polcokat és rekeszeket rejti magába. Márványlapja alatt egy keskeny kihúzható fiók található. A bútor ajtóin ovális, virágfüzéres keretbe kerül a klasszicizmus egyik legjellemzőbb díszítőmotívuma: a berakott fedeles urna, az írólap külsején pedig megjelennek a különféle hangszer- és virágcsendéletek, trófeák, felfűzött, antikizáló babérlevelek.

<< vissza