A németalföldi bútorművészet virágkora a 17. század. Antwerpen, a katolikus Flandria székvárosa a spanyol fennhatóság mellet is a nemzetközi kereskedelem egyik központja lett: a keletről érkezett áru, késztermék és nyersanyag formájában, a bútorművesség fejlődésére is hatott. A flamand díszbútorok kedvelt anyagai, az ébenfa, a teknőc és az elefántcsont is Keletről érkezett.

A legpompásabb flamand díszbútor a kabinetszekrény: fontos iratok, pénz, ékszerek, különleges gyűjtemények tárolására szolgált. A titkos fiókokkal, miniatűr színpadra emlékeztető központi fülkével kialakított kabinetszekrények felületét általában egzotikus anyagokkal borították és díszítették. Exportra, ajándékozási céllal is készültek.

<< vissza