Vissza a főoldalra
FőoldalEnglishinfo@nagytetenyi.hu
 
InformációkSzolgáltatásokAktualitásokKastélytörténetÁllandó kiállításMűtárgyakKiadványokArchívumTámogatóinkLinkek
Kastélytörténet
Hölgy zongorával - falkép a kastély emeleti terméből, al secco, 18. század második fele, ismeretlen festő

 

Figurális jelenet chinoiserie modorban - falkép a kastély emeleti terméből, al secco, 18. század második fele, ismeretlen festő

A tétényi és a Grassalkovich-kastélyok (pl. a gödöllői és a hatvani kastély) stíluskritikai összefüggései közös építészre utalnak. A kor építéstörténetével foglalkozó Voit Pál a tétényi kastély esetleges tervezőjeként Oraschek Ignác kamarai építészt jelöli meg. A kastélypark hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. Eredeti terve nem maradt fenn, egykori leírások fácános kertjét, különleges növényeit említik. Eredeti formában maradt fenn a hullámos záróvonalú kerítés egy szakasza, a Duna felőli oldalon két támfallal összekötött sarokpavilon, a középső szintre vezető lépcső, néhány szobor és kerti dísz. Az 1865-68-ban kiépített "Déli Vaspályá"-t (vasutat) az alsókerten vezették keresztül, s a park ettől az időtől napjainkig leszűkítve, az osztótámfalig húzódik.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. A központi szárnyat Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos kapta. A család grófi rangra emelve a Hugonnay nevet vette fel. Hugonnay Kálmán gróf leánya, Vilma, az első magyar orvosnő 1847-ben a kastély falai között született (róla szól Kertész Erzsébet életrajzi regénye). A kastély nyugati szárnyának egy-egy része a Nedecky és a Mondbach családra szállt. Később a Pacassy család a kastély Mondbach családtól örökölt harmadát a francia származású Stephanie Heuze-re hagyományozta, aki itt megalapította a Vincés-nővérek Árvaházát, mely a ma is a kastélyban működő Habilitációs Intézet elődjének tekinthető.

1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt fenn. A második világháború folyamán az épület súlyos károkat szenvedett. 1945 után a volt résztulajdonos, Dáni Géza művészettörténész elképzelését, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen, az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál is magáévá tette. Előterjesztésére Nagytétény község Nemzeti Bizottsága támogatásával a birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium 1948. július 1-jén átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás.

1989-ben - a romló épületállapot miatt - szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve 2000 nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.

 

<< elöző oldal